Cikk az Index-ről:
Évi 150 ezer forintot kellene állatonként fizetni a lótartóknak a pest megyei település belterületén. A rendelet négy lovat érint, ebből három egy család tulajdonában van. Az állataikat olcsóbban vásárolták, mint amennyit most tőlük várnak. A helyiek a szagra panaszkodnak, az önkormányzat a vízelvezetők takarításával magyarázza az új adót. Szigethyék költöznének már a településről, de a rendelet ellen mindenképpen harcolnak. Nem akarják, hogy máshol is átvegyék a példát.
- 1798-ban Skócia területén eltörlik a lótartás megadóztatását
- 2016-ban pilisjászfalui önkormányzata megadóztatja a belterületi lótartást
A pest megyei településen körülbelül 1500 ember lakik, jelentős részük az elmúlt 16 évben telepedett le. Míg 2000-ben csak 986-an éltek Pilisjászfalun, 2012-re ez a szám már 1596-ra növekedett. A település a kertvárosba vágyók körében lett népszerű, sokan vásároltak itt zöldövezeti ingatlanokat. Így lett a kis faluból „alvóváros” villákkal és családi házakkal.
Jászfalu nem klasszikus vidéki település, 2012 előtt minden jellegű belterületi haszonállat-tartása tilos volt: se csirke, se disznó. Ekkor annyi változott, hogy az Európai Unió és a magyar kormány is támogatni kezdte a háztáji állattartást, nemcsak a baromfik, de a lovak tartása is megengedett lett.
A helyi önkormányzat tavaly november végén döntött arról, hogy a lakóingatlanként nyilvántartott telkeken állattartási adót vezet be a lovakra: 2016-tól példányonként évi 150 000 forintot kell fizetni.
„Nem mindegy, hogy néhány zsák falevelet kell kitakarítani, vagy több kiló lócitromot” – közölte velünk Bányai József a település polgármestere. Bányai a különadó szükségességét azzal indokolta, hogy a vízelvezető csatorna takarítása többe kerül így. Azt is elmondta, hogy a helyiek nehezményezték a lótartással járó kellemetlen szagokat is.
A polgármester felhívta a figyelmet, hogy az adót egyelőre nem vetették ki, még a lakók önbevallására várnak. „Ha lesz, akit érint az adó, bárki kérhet majd méltányosságot. Részleges, de akár teljes adómentességről is dönthet az önkormányzat” – tette hozzá Bányai, akitől megtudtuk, nyitottak a kompromisszumos megoldásokra is.
Egy család, három ló
A falu szinte utolsó házában lakik Bolgár Judit négy lányával, két lovával és egy póniával. Az újépítésű háztól néhány lépésnyire kezdődik az erdő, csak egy telekszomszédjuk van, kertjük a másik oldalon egy mezőben végződik. Első ránézésre ideális terep a lótartásra.
Hiába a kedvező fekvés, a három állat miatt mostantól évi 450.000 forintot kellene fizetniük. Érdekesség, hogy mindegyik ló olcsóbban került a családhoz, mint amennyit most az önkormányzat évente fizettetne értük.
Tüzest, az első lovukat a vágóhídtól mentették meg 2012-ben. A család középső lánya, Emma ekkor könyörögte ki szüleinél, hogy lovat tarthasson. A már tizenhatéves lány díjugrató, több megyei versenyen lett első. Ráadásul vegyes kategóriákban, vagyis nemcsak a saját korosztályát múlta felül.
Nem telt sok időbe Tüzes érkezése után, hogy feljelentsék őket. 2012-ben egyik szomszédjuk hívta rájuk az állatvédőket, mondván az állat túl sovány. „A kiérkező állatmentők mindent rendben találtak. Fel voltak háborodva, hogy kihívták őket” – mesélte nekünk az édesanya.
Ahogy odakerült a póni és a másik lovuk, egyre gyakoribbak lettek a feljelentések. Azt mondják, tavaly nyár végén még a megyei főállatorvos is kijött a szemlére, de nem talált komolyabb hibát. A vizsgálat után arra kötelezték őket, hogy téli lóházat építsenek. November elejére készültek el a fedett bokszok, félmillió forintot költöttek rá. Inkább elköltöztek volna, ha tudják, hogy november 27-én elfogadja az önkormányzat a rendeletmódosítást és a különadót. A döntésről is csak januárban értesítettek őket, tehát 2016-ra mindenképpen ki kéne fizetniük az előírt összeget.
Az állat nem tárgy. Nekünk ők olyanok, mint a gyerekek, szeretjük őket”
– mesélte Bolgár, aki ezért sem szeretné bértartásba adni a lovaikat.
Semmiképpen sem szeretnének méltányosságot kérni az önkormányzattól. „Nemcsak magunk miatt akarjuk, hogy eltöröljék a rendeletet, hanem a hazai lovas társadalom miatt” – Bolgár úgy tudja Pilisjászfalu az egyetlen település, ahol különadót vetettek ki a lovakra, de attól félnek, hogy országosan majd egyre több önkormányzat dönthet így. Ez pedig ellehetetleníti a lovasokat.
Kifogások és aggodalmak
„Nagyon zavar, nézzék meg szegény lovaknak mennyi helyük van!” – mondta az egyik környékbeli lakó, amikor arról kérdeztük, hogy mit szól a Szigethy család állattartásához. Arra az érvre, hogy minden nap kilovagolnak és megmozgatják az állatokat, valamint arra, hogy az ellenőrök is mindent rendben találtak, már az lett a kifogás, hogy a lovak miatt rosszak a higiéniás körülmények.
Bolgár ezzel kapcsolatban azt mondta, ők jobban örülnének, ha az állatok szabadon lehetnének, de az tény, hogy a lóház miatt egyszerűbb a takarítás. A család amellett, hogy az állatokat gondozza, a takarítást is szinte minden nap megcsinálja.
Szomszédjuk végül azzal érvelt nekünk, hogy „fél a lovak közelébe menni a kisgyerekével.” A Szigethy család viszont már évek óta a kertjében tartja az állatokat, nehéz lenne a közelükbe menni. „Lószag van, meg légyszag” – magyarázta nekünk két másik szomszéd. Azt sajnos, nem akarták elmondani, hogy utóbbi pontosan mit is jelent.
„A pilisjászfalui ember a legkényesebb állatfaj. A kutyám túl hangos volt, a macskámmal meg az volt a baj, hogy kakilt” – ezt már egy korábbi pilisjászfalui lakos mesélte, aki szerint a helyiek úgy viselkednek, mintha Budapest belvárosában laknának. „Nem értem, hogy minek költözik valaki vidékre, ha zavarja a természet” – tette hozzá. Ő két éve költözött el a településről, három faluval arrébb, ahol már baromfikat is tart, ahogy a szomszédai is.
„A lószagra emlékszem, főleg nyáron volt erős” – mesélte Gábor, egy másik egykori lakos is. Őt nem zavarta se a lócitrom, se a szag, bár ő legalább 3 saroknyira lakott a Szigethy-családtól. „Engem a vaddisznószar szaga milliószor jobban zavart az erdőnél, de megértem, ha valakinek nem tetszik ez” – mondta a férfi.
Lovas nemzet, lovas sportok
Újra ki kell alakítani a lótartás »megengedő« típusú szabályozását. Az indokolatlanul tiltó állattartási rendeletek felülvizsgálata, és országos szinten történő szabályozása elengedhetetlen
– áll a kormány által 2012-ben elfogadott Kincsem – Nemzeti Lovas Program szövegében. 2010 óta az állam kiemelt feladatként kezeli a lovassportokat, Orbán Viktor például az ágazat fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki Horváth Lászlót. Mint az idézet szövegből is látszik, éppen a pilisjászfalui rendeletek felszámolása volna az egyik cél, nem pedig újabbak támogatása.
A Kincsem-program nem kötelező érvényű, benne csak ajánlások és célkitűzések szerepelnek. Azonban még így is kérdéses, hogy mennyire adóztatható a belterületi lótartás.
„Meghatározhatatlan, hogy ki az adóalanya, de az adótárgy sem elég konkrét” – mondta el az Indexnek dr. Fekete Zoltán Titusz az RSM Hungary adójogi szakértője a pilisjászfalui rendeletről. Nem világos, hogy lótartásnak számít-e már az is, ha valakinek a kertjében áll egy ló, vagy az kell hozzá, hogy az állatot rendszeresen abrakolják. Ugyanígy azt sem lehet eldönteni, hogy kinek kell az adót befizetni: az ingatlan vagy az állat tulajdonosának.
„Ezek miatt kérdéses, hogy ez az adónem, kiállja-e az alkotmányossági próbát.” – közölte velünk Fekete, aki szerint ebben a formában biztosan nem szabályos a rendelet. A polgármestertől megtudtuk, hogy a megyei kormányhivatal vizsgálta az adónemet, de nem kifogásolta.
Volt már olyan települési adóról szóló önkormányzati rendelet, amelyet a Kúria semmisített meg. Balmazújváros esetében a helyi vezetés által bevezetett kárenyhítési hozzájárulást és a mezőőri járulékot is elkaszálta. A Kúria azt állapította meg, hogy mind a kárenyhítési hozzájárulás, mind a mezőőri járulék olyan törvény által meghatározott közteher, amelynek tárgya a termőföld, ezért arra települési adót nem lehet kivetni.
